A Parrotia persica ‘Vanessa’ a perzsa vasfa (Parrotia persica) oszlopos növekedésű, lassan terebélyesedő fajtája. Látványos őszi lombszíne és finom, kora tavaszi virágzása miatt különleges értékű díszfa, ráadásul szívós és hosszú életű. Magassága 6–10 m ér el, szélessége 3–4 m (idősebb korban szélesedik). Formája fiatalon szűk, oszlopos; később szélesen oszlopos, lekerekedő csúccsal. Növekedési üteme lassú, közepes. Virágzása február és március között. Virágai apró, sötétvörös porzós virágok. Nincsenek feltűnő szirmok, de közelről mutatós virágokkal rendelkezik, melyek fagyos időben is kinyílhatnak. Nyári lombja sötétzöld színű, ovális levelekkel és ép szélekkel. Ősszel a levelek sárga, narancs, tűzpiros és bíbor árnyalatot vesznek fel. Télen lombhullató növény. Kérgére jellemző, hogy idősebb korban a kéreg mozaikszerűen leváló, foltos mintázatú, ami télen is díszítő értéket ad. Napos vagy félárnyékos fekvés az ideális a számára, az élénk őszi színekhez a inkább a napos hely ajánlott a számára. Vízigénye közepes, a tartós szárazságot fiatal korban nehezen viseli. Télállósága nagyon jó. Metszést alig igényel, legfeljebb alakító metszést végezzünk rajta fiatal korban. Fiatal korban az öntözés fontos számára a jó begyökeresedéshez. Őszi lombszíne napos helyen a legélénkebb.
Felhasználása szoliterként díszfaként vagy ültethető sorfának szűkebb utcákba, parkokba. Őszi lombszínre fókuszáló kertrészekbe, illetve kis és közepes méretű kertekben fókuszpontként.
